Emlékkönyvvel ünnepelte 70 éves fennállását a kecskeméti piarista plébánia

A kecskeméti piarista Szentháromság plébánia 70 éves fennállása alkalmából konferenciával, könyvbemutatóval és szentmisével és vacsorával egybekötött jubileumi ünnepséget tartottak 2018. november 3-án délután a „hírös városban".

Az ünnepség a gimnázium diákebédlőjében tudományos konferenciával kezdődött, amelyen Labancz Zsolt tartományfőnök köszöntötte a résztvevőket. Görbe László plébános bevezetésként elmondta, hogy a 70 év komoly, emberöltőnyi idő, talán nem kerek, most látta idejét annak, hogy visszatekintsünk a plébánia múltjára. Ezt munkát Kozicz János, a piarista iskola tanára végezte el, A kecskeméti piarista plébánia 70 éve 1948-2018 című könyv összeállításával, amely a Magyarország Piarista Múltjából könyvsorozatban jelent meg, Koltai András szerkesztésében. „Az egyházközség életében fontos szerepet tölt be a könyv, hiszen az egyházközségnek az elmúlt 70 évével szembesíti önmagát, hogy mit is végeztek itt, hogyan éltek és milyenek voltak a körülmények, amelyeket élniük kellett és a hitüket megvallani.”

A plébániát 1948-ban hozták létre, egy sajátos történelmi szituációban, amikor az iskolák államosítása miatt munka nélkül maradt piaristák részben a lelkipásztori munkával kezdtek foglalkozni, és az ország területén három plébániát hoztak létre: Kecskeméten, Nagykanizsán és Sátoraljaújhelyen. Koltai András előadása e három plébánia létrehozásának nehézségeit ecsetelte. A helyi viszonyok ugyanis mindenhol eltérőek voltak. Kecskeméten voltak a legkedvezőbbek a feltételek, ugyanis a város hatalmas területű katolikus plébániájának felosztása már évtizedekkel korábban szükségszerű lett volna, így azt 1948-ban a váci püspök és a plébános egyaránt támogatta. (Szemben például Sátoraljaújhellyel, ahol a városi plébános lehetetlen feltételeket próbált szabni a piaristák számára.) A kecskeméti piarista plébánia létjogosultságát bizonyítja, hogy mindig is város egyik szellemi központjának számított.

Kozicz János könyve elsősorban az a gazdag forrásanyagot használta föl, amelyet maguk a piaristák vetettek papírra és őriztek meg. A plébániai krónika mellett ugyanis a rendház is vezetett saját krónikát, valamint emlékezések és más levéltári iratok is fönnmaradtak. Kiemelendők ezek közül az Állami Egyházügyi Hivatal kecskeméti megbízottjának, aki élénk érdeklődést mutatott a piaristák iránt. Ennek köszönhető például a plébánia életének egyik szomorú epizódja, Erőss József plébános leváltása is 1958-ban. Erre az szolgált adott ürügyet, hogy Máté János, Kecskeméten működő a békepap kérte, hogy misézhessen a piarista templomban, amit Erőss József megtagadott, mert tudta, hogy Máté János ki van közösítve, noha a kiközösítést tényét azonban Magyarországon nem volt szabad kihirdetni. Ennek az lett a következménye, hogy behívatta az Egyházügyi Hivatal helyi képviselője, és felelősségre vonta aziránt, hogy honnan tud a kiközösítési dekrétumról. Talán csak nem külföldi rádióadásokat hallgat vagy külföldiekkel tart fenn illegális kapcsolatot? Egy hét múlva Erős bemutatta a külügyminisztérium 1957 őszén tett nyilatkozatát, amelyben a magyar állam belügyeibe való durva beavatkozásnak minősítette három országgyűlési képviselő (köztük Máté János) kiközösítését. Tehát van ilyen dekrétum. Ez azonban Erős Józsefet nem mentette meg, három napon belül kiutasították Kecskemétről. Nem is térhetett vissza soha többet plébánosként.

A kötet a szöveg mellett izgalmas fényképes anyagot is tartalmaz, közel 80 kép is található benne, a plébániai eseményekről, szereplőikről, a kecskeméti gimnázium és a budapesti Piarista Múzeum gyűjteményéből. Ezekből a konferencia során Kozicz János tartott vetítést, a képeken keresztül vezetve végig a halhatóságot a plébánia történetén.

A konferencia további előadói közül Dr. Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek személyes hangú visszaemlékezést tartott Erőss Józsefről, akit ő elsősorban szőlőfalujából Felsődabasról ismert, ahol Kecskemét után plébánosként működött, és emellett a hálátlan körülmények között is megtartott szellemi szabadságát. Kalazanci Szt. József leveleit fordította olaszról magyarra. A falusi postának néha komoly nehézséget okozott azzal, hogy jelentős napokon latin táviratban üdvözölte a Rómában élő Tomek Vince generálist. Hajagos Csaba, a kecskeméti Katona József Múzeum gyűjteményvezetője Állami Egyházügyi Hivatal kecskeméti működését a kommunista egyházüldözés néhány más áldozatát mutatta be.

A konferenciát követően Bábel Balázs mondott ünnepi szentmisét, majd sor került a hagyományos Piarista Vacsorára is, immár 38. alkalommal.

A konferencia programja

14.30: Megnyitó beszéd (Labancz Zsolt piarista tartományfőnök)
14.40: A piarista plébániák alapítása 1948-ban (Koltai András rendi levéltárvezető)
15.10: A jubileumi emlékkönyv bemutatása (Kozicz János, a plébánia történetírója)
15.40: A papság üldözése 1956 után Kecskemét környékén (Hajagos Csaba kecskeméti múzeumi gyűjteményvezető)
16.10: Erőss József SP, egy száműzött piarista (Bábel Balázs érsek)
16.45: Görbe László piarista plébános zárszava

Emlékkönyvvel ünnepelte 70 éves fennállását a kecskeméti piarista plébánia

A konferencia programja

Lásd még