Bevezető
Az alapítólevelek nemcsak a piarista rendházak működéshez szükséges jogi és gazdasági alapokat biztosították, hanem művelődéstörténeti szempontból is jelentős dokumentumok, amelyek betekintést engednek a 17-19. századi magyar iskolaügybe és társadalmi viszonyokba. A forrásközlés célkitűzése, hogy az alapítóleveleket fényképként és szövegként, részletes történeti bevezetővel adja közre.
Levéltárunk egyik leglátványosabb gyűjteménye a magyarországi piarista rendházak alapítóleveleinek, pontosabban az alapítóleveleket jóváhagyó királyi és érseki okleveleknek a gyűjteménye, amelynek időhatára az 1670-es évektől 1844-ig terjed.
Mivel ezeknek az okleveleknek alapvető jelentősége volt az egyes rendházak működéséhez szükséges anyagi alapok biztosításában, a rendtartomány kormányzata már kezdetektől fogva igyekezett számon tartani, illetve összegyűjteni őket. Utóbbi téren a döntő lépést az 1741. évi, Nyitrán tartott tartományi káptalan tette meg, amely határozatott hozott afelől, hogy a tartományi levéltár őre vegye át a helyi elöljáróktól az egyes rendházak eredeti alapítóleveleit. A határozatot végre is hajtották, mivel a tartományi levéltárban 1808 óta adatolhatóan volt olyan gyűjtemény, amelyben „sunt fundationales collegiorum nostrorum”. Ezt azonban Jászay Rezső levéltáros 1920-ban megszüntette és az okleveleket az illető rendházaknak a tartományi levéltárban őrzött egyéb irataihoz osztotta be. Mivel ez az átrendezés a proveniencia elvét figyelmen kívül hagyva egyébként is fölforgatta a tartományfőnökség levéltárának rendjét, ráadásul az oklevelek elhelyezése a kizárólag fraktúr hajtású iratok között gyakorlati szempontból sem volt szerencsés, célul tűztük ki a gyűjtemény visszaállítását, valamint egyúttal közzézételét is, mivel az alapítólevelek nemcsak gazdasági, hanem jelentős művelődéstörténeti dokumentumok is, amelyek a 17-19. századi magyar iskolaügybe és társadalmi viszonyokba engednek betekintést. (A gyűjteményben egyébként a szoros értelemben vett alapítólevelek mellett néhány más témájú, de ugyancsak a piaristák számára kiadott privilegiális oklevél is megtalálható, mint például a XII. Kelemen Nobis quibus-kezdetű bullájának királyi jóváhagyása vagy a custodiatusi uradalom adománylevele. Ezek azonban itt nem kerülnek közlésre.)
A munkát 2002-ben kezdtük meg, egyrészt az alapítólevelek kiemelésével és a gyűjtemény újrarendezésével, fényképezésével, másrészt pedig az alapítólevelekre vonatkozó publikációk és források összegyűjtésével. Célkitűzésünk szerint ugyanis ezen a honlapon az alapítólevelek színes fényképeit és szövegüket is közreadjuk. A közléskor az alapítólevelek gyűjteményén kívül föllelhető levéltári iratokat (eredeti alapítóleveleket, egykorú vagy közel egykorú másolatokat, az alapítvánnyal kapcsolatos leveleket, leírásokat) is fölhasználjuk, amelyek a Magyar Piarista Rendtartomány Központi Levéltárának egyéb fondjaiban és állagaiban, valamint a központi kormányszervek, illetve az alapító családok, püspökök vagy városok levéltáraiban találhatók. Végül lehetőségeinknek megfelelően közöljük a legfontosabbnak látszó alapítólevelek magyar fordítását is.
Ez a forrásközlés remélhetően egyrészt hasznos eszközt jelent a történeti kutatások számára, másrészt pedig látványos, akár a diákok számára is élményt jelentő formában mutatja föl a magyar egyház- és művelődéstörténet eme fontos emlékeit.
Koltai András
Iratok
- Privigye (1666–1678)
- Breznóbánya (1674-1675)
- Szentgyörgy (1685–1696)
- Nyitra (1702)
- Kecskemét (1714–1715)
- Vác (1714–1715)
- Veszprém (1716–1720)
- Pest (1717–1718)
- Debrecen (1719)
- Szeged (1719-1720)
- Tokaj (1721-1727)
- Korpona (1724-1725)
- Nagykároly (1725-1727)
- Rózsahegy (1729)
- Máramarossziget (1736)
- Magyaróvár (1739)
- Kisszeben (1739-1740)
- Szentanna (1750-1751)
- Szenc (1763)
- Tata (1764-1765)
- Nagykanizsa (1765)
- Kalocsa (1765)
- Váci Theresianum (1769)
- Trencsén (1777)
- Selmecbánya (1777)
- Kőszeg (1777-1778)
- Kolozsvár (1778)
- Buda (1844)
Függelék
Az alapítók galériája