„Nyolcadikos korában, 1928 szeptemberében Ervin Gábor ismét jelöltette magát önképzőköri tisztségekre, de helyette főjegyzőnek Kratochwill Edét, pénztárosnak pedig Gáll Endrét választották meg. Viszont a szeptember 30-án tartott tanévnyitó díszülésen ő mondhatta az ünnepi beszédet az aradi vértanúkról. A jegyzőkönyv megörökítette beszéde lényegét, amely saját későbbi sorsának ismeretében prófétai erejű: „A magyarság ezer s ezer vértanúja közül ma az aradi tizenhárom emlékét ünnepeljük. A mártírium eszméjének is hódolunk személyükben, mert ők ennek megtestesítői.

Az első magyar nyelvű, teljes, katolikus bibliafordítás 400. évfordulóján a magyarországi piarista és a jezsuita gyűjtemények munkatársai olyan kamarakiállítást állítottak össze, amely a Szentírás, de főként a Káldi György által fordított magyar nyelvű Szentírás illusztrációival foglalkozik.

A 20. századi magyar fotográfia történetében különleges hely illeti meg Kinszki Imrét. Születésének 125. évfordulóján nemcsak kiváló fotográfusként, hanem egy tragikusan megszakadt magyar értelmiségi pálya képviselőjeként is emlékezünk rá, aki nem mellesleg a gimnázium mind a nyolc évfolyamát a Budapesti Piarista Gimnáziumban végezte el.

Legújabb kiadványunk, a Piarista Könyvek 4. kötete a „Szentek, leckék, iskolák” címet kapta, mert magyar írók és költők olyan írásait gyűjtötte egybe, amelyek piaristákról szólnak. Hatvan ilyen művet tartalmaz, amely lehetett volna több is, kevesebb is, de a szerkesztők, Bozók Ferenc és Koltai András ennyit láttak jónak és értékesnek. 

Sík Sándor 137. születésnapja (jan. 20.) alkalmából közzétettük azt a felvételt, amely összegyűjtött színműveinek múlt hónapi bemutatóján készült. Zsódi Viktor tartományfőnök köszöntője, Horkay Hörcher Ferenc ismertetője, a Budapesti Piarista Gimnázium diákjainak színjátéka (az István király egy részlete), valamint Felsővályi Ákos, Bozók Ferenc és Koltai András beszélgetése szerkesztett formában látható.

A könyv kapható:

Sík Sándor (1899–1963) leginkább atyai szívű tartományfőnökként maradt meg a magyar piaristák emlékezetében, mások pedig úgy emlékezhettek rá, mint a Budapest katolikusait megmozgató konferenciabeszédek szónokára, a szegedi egyetem nagyhatású irodalomprofesszorára, a magyar cserkészet egyik első, programadó vezetőjére vagy a bátor hangú fiatal költőre. Leginkább költőként és műfordítóként lett ismert. De jelentős volt irodalomtörténészként, lelkiségi és pedagógiai íróként is. Egyik „titkos szerelme” azonban mindvégig a színház maradt.

A napokban értünk el a 60. évfordulójához annak, hogy a II. Vatikáni Zsinat közzétette a keresztény nevelésről szóló, Gravissimum educationis kezdetű nyilatkozatát. Az akkoriban „kevésbé haladónak” tartott dokumentum időszerűségét most XIV. Leó pápa apostoli levéllel erősítette meg, amelyben megállapította, hogy az 60 év alatt „semmit sem vesztett erejéből. Elfogadása óta olyan intézményeknek és karizmáknak adott alapot, amelyek ma is vezetik útjainkat”.

A fönti címmel tartott előadást Koltai András levéltáros 2025. május 21-én, Balatonfenyvesen, a BKV Továbbképzési és Szabadidő Központjában, a Magyar Levéltárosok Egyesülete vándorgyűlésének oktatástörténeti szekciójában. E szekció előadásai a magyar felsőoktatás és a Balaton sokrétű kapcsolatát mutatták be a Georgikontól a nyári egyetemekig és az egyetemi üdülőkig.

A Budapesten tartott II. Nemzetközi Piarista Nevelési Kongresszus (Coedupia) alkalmából a résztvevők 2025. március 11-én, kedden délután a budapesti Piarista Gimnáziumot látogatták meg, ahol kisebb csoportokban ismerkedhettek meg a magyar rendtartomány intézményeivel, így a központi gyűjteményekkel (könyvtárral és levéltárral) is.

Könyvbemutatóval és vitrinavatóval zárult december 11-én az Astra Bábegyüttes számára a 2024. év, amelynek eseményei egyfajta ünnepélyes és méltó lezárást jelentettek a Vízvári László (1919–2003) piarista által 1962-ben alapított alkotóműhely számára. Idén volt 70 éve, hogy Vízvári László (valamint Koós Iván és Balogh Beatrix) létrehozták az Astra elődjét, az Aurora Művészegyüttest.