Sík Sándor 137. születésnapja (jan. 20.) alkalmából közzétettük azt a felvételt, amely összegyűjtött színműveinek múlt hónapi bemutatóján készült. Zsódi Viktor tartományfőnök köszöntője, Horkay Hörcher Ferenc ismertetője, a Budapesti Piarista Gimnázium diákjainak színjátéka (az István király egy részlete), valamint Felsővályi Ákos, Bozók Ferenc és Koltai András beszélgetése szerkesztett formában látható.
A könyv kapható:
Sík Sándor (1899–1963) leginkább atyai szívű tartományfőnökként maradt meg a magyar piaristák emlékezetében, mások pedig úgy emlékezhettek rá, mint a Budapest katolikusait megmozgató konferenciabeszédek szónokára, a szegedi egyetem nagyhatású irodalomprofesszorára, a magyar cserkészet egyik első, programadó vezetőjére vagy a bátor hangú fiatal költőre. Leginkább költőként és műfordítóként lett ismert. De jelentős volt irodalomtörténészként, lelkiségi és pedagógiai íróként is. Egyik „titkos szerelme” azonban mindvégig a színház maradt.
A napokban értünk el a 60. évfordulójához annak, hogy a II. Vatikáni Zsinat közzétette a keresztény nevelésről szóló, Gravissimum educationis kezdetű nyilatkozatát. Az akkoriban „kevésbé haladónak” tartott dokumentum időszerűségét most XIV. Leó pápa apostoli levéllel erősítette meg, amelyben megállapította, hogy az 60 év alatt „semmit sem vesztett erejéből. Elfogadása óta olyan intézményeknek és karizmáknak adott alapot, amelyek ma is vezetik útjainkat”.
A fönti címmel tartott előadást Koltai András levéltáros 2025. május 21-én, Balatonfenyvesen, a BKV Továbbképzési és Szabadidő Központjában, a Magyar Levéltárosok Egyesülete vándorgyűlésének oktatástörténeti szekciójában. E szekció előadásai a magyar felsőoktatás és a Balaton sokrétű kapcsolatát mutatták be a Georgikontól a nyári egyetemekig és az egyetemi üdülőkig.
A Budapesten tartott II. Nemzetközi Piarista Nevelési Kongresszus (Coedupia) alkalmából a résztvevők 2025. március 11-én, kedden délután a budapesti Piarista Gimnáziumot látogatták meg, ahol kisebb csoportokban ismerkedhettek meg a magyar rendtartomány intézményeivel, így a központi gyűjteményekkel (könyvtárral és levéltárral) is.
Könyvbemutatóval és vitrinavatóval zárult december 11-én az Astra Bábegyüttes számára a 2024. év, amelynek eseményei egyfajta ünnepélyes és méltó lezárást jelentettek a Vízvári László (1919–2003) piarista által 1962-ben alapított alkotóműhely számára. Idén volt 70 éve, hogy Vízvári László (valamint Koós Iván és Balogh Beatrix) létrehozták az Astra elődjét, az Aurora Művészegyüttest.
A nagyváros karácsony előtti készülődése 120 évvel ezelőtt sem hagyta hidegen a gyerekeket. Ennek irodalmi lenyomatát őrzik azok a dolgozatok, amelyeket a budapesti piarista gimnázium IV.A. osztályos diákjai írtak 1904/1905-ben. Tanáruk és osztályfőnökük, Prónai Antal, saját tankönyvéből (Stilisztika, Szent István Társulat, 1903) tanította a magyar irodalmat, amelynek első fejezete a „leírásokról” szólt, az ajánlott feladatok között pedig ilyenek szerepeltek: „Utam hazulról az iskoláig”, „Az utca”, „Séta a városban”, „A vásár”.
A Magyar Tudományos Akadémia, a magyar közélet egyik legnagyobb presztízsű intézménye 2025-ben ünnepli alapításának 200. évfordulóját (mta200.hu). A nagyszabású központi bicentenáriumi rendezvénysorozathoz a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola és a Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára történettudományi konferencia szervezésével csatlakozik Szerzetesek az Akadémián címmel.
Vízvári László (1919–2003) piarista kezdő tanár kora óta foglalkozott a bábművészettel, és az általa alapított Aurora, majd Astra együttesek a korszak legkiválóbb, európai szinten is elismert amatőr együttesei közé tartoztak.
A Magyar Nemzeti Levéltár iskolai évnyitóra készült közlésében (Künstlerné Virág Éva: „Mi Istennek hála ismét tanuláshoz kezdtünk”) különféle 17-19. századi diákok, és az ő füzeteik, tankönyveik bukkannak föl. Köztük van Szilassy József (1792–1856) Zemplén vármegyei főispáni adminisztrátor egyik diákkori írásgyakorlat-füzete is a pesti piarista gimnáziumból.
© Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára, 2022