Karthágó 1930-ban Szent Ágoston halálának 1500 éves jubileumán lehetett házigazdája az Eucharisztikus Kongresszusnak, majd Dublin 1932-ben Szent Patrik partraszállásának ugyancsak 1500. évfordulóján. Magyarországon a rendezés lehetőségét Szent István égi születésnapjának 900. évfordulójára szerették volna megnyerni. Több éven át tartó diplomáciai munka eredményeként, melynek egyik elemeként meg kellett kérni a lengyeleket, hogy lépjenek vissza a javunkra, amit meg is tettek, 1936 novemberében Budapestre bízták a 34. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus megrendezését. A magyar katolikus püspöki kar 1937 májusában, egy évvel a Kongresszus megnyitása előtt szent esztendőt hirdetett, amely az egész országot megmozgatta. Megmozdultak a piaristák is, követve Sebes Ferenc tartományfőnök felszólítását, aki 1937. október 20-án az alábbi körlevélben (1563/1937 sz.) fordult rendtársaihoz:
Nagytiszteletű Házfőnök, Igazgató Úr!
Az 1938-ban ránk köszöntő kettős szentév, első szent királyunk megdicsőülésének 900 éves fordulója és ezzel kapcsolatban az országunkat, nemzetünket ért ama nagy tisztesség, hogy a mi fővárosunkban lesz az Eucharisztikus Világkongresszus, óriási felelősséget ró a magyar nemzetre.
Meg kell mutatnunk mind magunknak, mind a népek hazájának, a nagy világnak, hogy Szent István népe (ld. Prohászka Összegyűjtött munkái, 25. kötet) és eucharisztikus nemzet vagyunk (ld. Schütz: Eszmék és eszmények, 25. o.).
Álljunk bele, Kedves Rendtársaim, mi is valamennyien ebbe a nagy nemzetnevelő, apostoli munkába! Külön lelkesítsen bennünket a sok szép rendi hagyományunk: a Szent Alapítónktól kezdeményezett oratio continua,[fn]Folytonos imádság (vö. 1Tessz 5,17), amit Kalazanci Szent József életében a tanítás idejére szervezett, kisebb gyerekcsoportok felváltva végeztek.[/fn] Szent Pompilius eucharisztiás pasztorációja, bold. Trautwein János oltáregyesületi működése,[fn]Trautwein János piarista 1859-ben alapította, majd haláláig vezette az Oltáregyesületet, ami az Eucharisztia tiszteletére alakult.[/fn] a Sík-Schütz Imádságoskönyv úttörően gazdag eucharisztiás jellege.
Vegyük ki tehát részünket a kettős szentév országos és helyi ünnepléséből iskolában és iskolán kívül, szóval és tollal, előadásokkal, beszédekkel, pasztorációval, a rendezésben való részvétellel, s a kínálkozó hitéleti és valláspedagógiai, valamint nemzetnevelői mozzanatokat iparkodjunk minél jobban kiaknázni: parare Domino plebem perfectam.[fn]Habár e szavakat Gábriel arkangyal mondja Zakariásnak születendő gyermekéről, Keresztelő Jánosról (Lk 1,17), ide is illik, hiszen Isten emberének nem lehet más célja, minthogy „alkalmas népet készítsen az Úrnak”.[/fn]
Iskoláinkra nézve a következő rendelkezéseket teszem:
- A vasár- és ünnepnapi diákmisében az Úrfelmutatás után vagy a végén, a Leó-féle imák[fn] Leó pápa rendelte el, hogy a szentmisék végén kérje a hívő közösség Szent Mihály arkangyal segítségét a Sátán elleni küzdelemhez. Néhol még most is mondják a mise végén.[/fn] után az egész ifjúság közösen hangosan és kellő tagoltsággal mondja el a hittanórákon feldolgozandó ’Adoro te devote’ himnuszt.[fn]Aquinói Szent Tamás kezdi így eucharisztikus imádságát: Imádlak áhítattal.[/fn]
- Az 1938. év elejétől fogva a diákmiséken sűrűn szerepeljen az ’Ah, hol vagy magyarok’ kezdetű énekünk, az Eucharisztikus Kongresszus után pedig a vasár-ünnepnapi diákmisék végén felváltva mondandó a Sík-Schütz imádságoskönyv imája Szent István királyhoz vagy Esterházy Pál imádsága a Magyarok Nagyasszonyához. (Ahol nagyobb a templom, ajánlatos, hogy a kórusról történjék az előimádkozás.)
- Minden hónapban, alkalmas időben és módon, legyen egy jól átgondolt és előkészített szentségimádás, illetve -látogatás saját templomunkban vagy egy más, helyi templomban.
- Fordítsunk különös figyelmet az eucharisztiás mozzanatokra mindenekelőtt a hittanításban, de egyéb tantárgyak keretében is, valamint az eucharisztiás lelkület kialakítására. Ezt a célgondolatot szolgálják exhortációk,[fn]Vallásos életre buzdító beszéd. [fn]triduumok,[/fn] Háromnapos lelkigyakorlat, amelynek résztvevői napont egy-egy szentbeszédet hallgatnak. Általában karácsony, húsvét, a templombúcsú vagy más ünnep előtt szokták tartani.[/fn] lelkigyakorlatok, részint külön eucharisztiás témájú szentbeszédek, beszédsorozat, részint utalások, betétek eucharisztiás szentek életéből, s az evangéliumi szakaszok és szentleckék ezirányú kiaknázása. (A forrásokat l. Katolikus Nevelés 1937. okt. számában, 259. l.)
- A külső eucharisztiás tiszteletet, templom előtti kalapleemelést, a szabályos, szép, egyes és kettős térdhajtást, térdelést gondosan tanítsuk és gyakoroltassuk csoportos vonulások alkalmával is. Az úrnapi és eucharisztiás körmenetekben ifjúságunk minél aktívabban és áhítattal vegyen részt.
- Szorgalmazzuk a ministrálást mint oltárszolgálatot, mint Grál-szolgálatot, a ministrálásbeli készséget, s tisztítsuk meg a ministrálás módját a becsúszott helytelenségektől.
- Trautwein János példáját szem előtt tartva, neveljük rá ifjúságunkat az elvszerű, rendszeres templomi adakozásra, az iskolai kápolna támogatására is. Túlzásokat gondosan kizárva, egy-egy osztály is felajánlhat éppen az idei szentévben valamely templomi tárgyat. Arra is buzdítsuk diákjainkat, hogy évközben és a vakációban szívesen vállalják az oltároknak virággal való díszítését: Domine, dilexi decorem domus tuae.[fn]„Uram, szeretem házad rejtekét, és dicsőséged lakóhelyét” (Zsolt 26,8).[/fn]
- Servatis servandis[fn]A szabályok betartásával.[/fn]szorgalmazzuk a gyakori szentáldozást, az egyéni szentséglátogatást és az időnkénti hétköznapi önkéntes misehallgatást. Idei gyóntatásainkban tervszerűen adjunk fel eucharisztiás jellegű penitenciákat.
- Ahol erre lehetőség kínálkozik, ifjúságunk a kettős szentév emlékére és szellemében járuljon a bérmálás szentségéhez.
- Az intézeti könyvtárakba szerezzük be a kettős szentévi tárgyú műveket, s az ifjúságnak szánt jutalomkönyvekre nézve is érvényesüljön ez a szempont.
- A tanév folyamán minden osztályban valamennyi nyelvből az írásbeli dolgozatok közül legalább egy az Eucharisztikus Kongresszussal és egy a Sz. István jubileummal legyen kapcsolatos. Sz. István intelmeiből fordíttassunk, és kívülről taníttassunk egyes részeket.
- Az önképzőköri, illetve intézeti pályatételek közül egynehány vonatkozzék az Eucharisztiára és Sz. Istvánra. Ilyen tételek lehetnek: Az Eucharisztia és a misztikus Prohászka; Az Eucharisztia Prohászka Elmélkedéseiben; Soliloquiáiban;[fn]Elmélkedések az evangéliumról, Prohászka Ottokár összegyűjtött munkáinak 6-7. kötetében jelent meg. A Soliloquia műfaja lelki napló.[/fn] a szentek életében (Schütz: Szentek élete alapján); A magyar szentségi énekek; Az Imitatio Christi könyve;[fn]Krisztus követése, Kempis Tamás műve XV. század közepéről, amelynek 4. könyve külön címet kapott: „Ájtatos buzdítás a szentáldozásra”.[/fn] Aquinói Sz. Tamás eucharisztiás himnuszai és magyar fordításaik; Az Eucharisztia-tisztelet története; A szentáldozás története; Eucharisztiás magyar szöveg fordítása latinra, görögre, németre, franciára; Eucharisztiás latin szöveg (a Breviárium úrnapi homíliáiból) fordítása magyarra; Gregor. Nazianz. Logos catecheticos 37.[fn]A λογος κατηχητικός nem Nazianzoszi, hanem Nüsszai Szent Gergely munkája, 37. fejezete a táplálékról, közelebbről a kenyérről szól (magyarul megjelent A kappadókiai atyák című kötetben).[/fn] vagy Oratio 17,12,[fn]Nazianzoszi Szent Gergely 17. beszéde Nazianzosz polgáraihoz.[/fn] vagy Johann. Chrysost. Homilia ad Evang. 78. Mt. 4., vagy 82. Mt. 1. és 5., vagy 24. I.Cor 4., vagy 17. Hebr. 3.[fn]Aranyszájú Szent János 90 homiliát írt Máté evangéliumához, ezek közül a 78. beszéd 4. fejezetének témája Krisztus teste az eukarisztiában, a 82. homília témája az utolsó vacsora (Mt 26,17–29). Az első korintusi levélhez írt 24. homília 4. fejezetének témája Timóteus fogadása (1Kor 10), a Zsidó levélhez írt 17. homília 3. fejezetének témája Krisztus áldozata (Zsid 9,24–26). Mindegyik szövegrész nagyjából 10 sort tesz ki.[/fn] fordítása görögből magyarra (szöveg a Kalazantinumból kapható); Eucharisztiás elbeszélés; festmény vagy rajz; A magyar ifjúság vagy a cserkészség és az eucharisztikus kongresszus; A piarista diák és az Eucharisztia; stb. – Sz. István Prohászka műveiben; a magyar költészetben; Sík S[ándor] drámájában;[fn]Sík Sándor piarista, szegedi egyetemi tanár István király című drámája 1934-ben jelent meg.[/fn] egyházi énekeinkben; a helyi templomokban; a művészetben; Ünnepi beszéd Sz. István megdicsőülésének 900 éves fordulóján; a Szent Korona előtt; a Szent Jobb előtt; Sz. István emlék leleplezésekor; szobor előtt; költemény, elbeszélés, festmény, rajz Sz. István életéből; stb. Lásd még a kiadandó Sz. István Emlékkönyv[fn]Emlékkönyv Szent István király halálának kilencszázadik évfordulóján, az MTA felkérésére Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás által szerkesztett háromkötetes, 50 tanulmányt tartalmazó, monumentális kiadvány (1938).[/fn]dolgozatait.
- Minden iskolánk rendezzen nyilvános hódoló ünnepélyt mind az Eucharisztia, mind Sz. István tiszteletére. Az utóbbi maradhat a jövő tanév első felére. Mindkét ünnepség műsorában ajánlatos Prohászka-részleteket előadatni.
- Diákjaink viseljék az eucharisztiás jelvényt. A kongresszus fontosabb plakátjai legyenek kifüggesztve iskoláinkban, az idevágó jelentősebb mozzanatokról a hittanárok tájékoztassák a fiúkat. Ha lesz megfelelő eucharisztiás és Sz. István-film vagy előadás, azt tanulóink nézzék meg.
- Ha valahol, akár iskolában, akár templomban, lehetőség kínálkozik az Eucharisztikus Kongresszus és a Sz. István-jubileum külső megörökítésére (emléktábla, dombormű, szobor, festmény, színes ablak, zászló készítése, oltár vagy templom restaurálása által), ebbe az ifjúság is megfelelően belevonassék.
- A Sz. István-jubileum emlékezetessé tételére az intézet vagy egy része rendezzen zarándoklatot a Szent Jobbhoz vagy Pannonhalmára vagy Székesfehérvárra vagy Veszprémbe, esetleg más közeli emlékhez.
- Exhortációban, hittanórákon, osztályfőnöki órán, cserkészetben ismételten hangsúlyozzuk a fiúk előtt, hogy nemzeti missziót is teljesítenek, ha a hozzánk özönlő idegenekkel szemben különösen figyelmesek és szolgálatkészek lesznek s ha mindenütt szerény, fegyelmezett magatartást tanúsítanak. Ennél a pontnál ne feledkezzünk el utalni az első kegyes iskolák növendékeinek példaszerű nyilvános magatartására.
- Intézeteink egyébként is igyekezzenek imponáló módon részt venni mind a helyi, mind pedig az országos ünnepségeken. A részleteket az igazgatók a tanári karral idejében tárgyalják meg, s az év végi értesítőben mindenről gondosan számoljanak be.
Budapest, 1937. október 20.
A körlevél utolsó pontja dokumentációra szólított fel, amelynek a gimnáziumok igazgatói eleget is tettek. A váci piarista gimnázium 1937/1938. évi értesítője például, amelyet Ferenczi Zoltán igazgató szerkesztett, lehetőséget ad arra, hogy összevessük a tartományfőnök elvárásait a váci iskola megvalósult programjaival.
Az 1938-ban ránk köszöntött kettős szentév, első szent királyunk megdicsőülésének 900 éves fordulója és ezzel kapcsolatban az országunkat, nemzetünket ért ama nagy tisztesség, hogy a mi fővárosunkban volt az Eucharisztikus Világkongresszus; óriási felelősséget rótt a magyar nemzetre.
Meg kellett mutatnunk mind magunknak, mind a népek hazájának, a nagyvilágnak, hogy Szent István népe vagyunk. Belekapcsolódott a mi intézetünk is ebbe a nagy nemzetnevelő, apostoli munkába. Különösen lelkesített bennünket sok szép rendi hagyományunk: a Szent Alapítónktól kezdeményezett oratio continua, Szt. Pompilius eucharisztiás pasztorációja, b. Trautwein János oltáregyesületi működése, a Sík-Schütz imádságoskönyv úttörően gazdag eucharisztiás jellege.
Örömmel állapítottuk meg az eucharisztikus szentévben, hogy tanári könyvtárunk legrégibb kötete Nagy Szent Albertnek 1484-ben nyomtatott munkája az Eucharisztiáról. Ez a kötet szimbolizálja nekünk azt, hogy a piarista iskolák mindenkor az Eucharisztiából merítették és merítik a nevelés legfőbb segítségét. Kegyelettel az eucharisztiás nevelést szolgáló őseink iránt közöljük ennek a munkának a címlapját értesítőnk első lapján.
Adatok vallásos és hazafias nevelésünkhöz
A kettős szentév folyamán az iskolai élet minden területén írásban és élőszóval iparkodtunk tanítványaink lelkébe bevésni az Oltáriszentség és Szent István jelentőségét. Közelebbi és távolabbi vonatkozásokkal ezt a nevelői célzatot szolgálták intézeti életünk következő mozzanatai:
- Az Eucharisztikus Szentév hatásának mélyítésére minden hónap második vasárnapján délután az egész ifjúság egy-egy félórás szentségimádást tartott a székesegyházban. Ezeken Erőss József hittanár vezetésével egyéni és közös imádság volt. Az énekkar pedig a kóruson dr. Papp László énektanár vezetésével és Wolkóber János zenetanár orgonakíséretével szentségi énekeket adott elő. […]
- November 28-án, december 5-én és december 8-án este 5 órakor szentséges litániát tartottunk templomunkban. Ezeken Erőss József hittanár az Örök Élet Kenyeréről és az Isteni Kegyelem Anyjáról, dr. Ferenczi Zoltán igazgató pedig a Szegények Kenyeréről tartott szentbeszédével igyekezett az ifjúságot előkészíteni az Eucharisztikus Kongresszusra.
- December 10-én szülői értekezleten Erőss József hittanár buzdította a szülőket az Eucharisztikus Kongresszuson való részvételre. Az igazgató pedig támogatást kért arra, hogy a kettős szentévben az ifjúság anyagilag is tanúságot tehessen szociális érzékéről. Hála a szülők megértő támogatásának, igen jól sikerült az ifjúsággal lebonyolított karácsonyi szegénysegélyezés.
- Március 24., 25. és 27-én Önképzőkörünk előadta Sík Sándor István király-át. A színdarab megrendezésének fő célja az volt, hogy Szent István szellemével minél szélesebb körben megismerkedjék városunk társadalma ennek a nagyhatású műnek a segítségével. [A darabot egy oldalon át értékelik is a szereplők felsorolásával, a főszereplők méltatásával.]
- Május 1-jén este volt az új cserkészek fogadalomtétele. Utána a gimnázium udvarán tábortűzi ünnepélyt rendeztek. Ugyanakkor érkezett meg a váci hajóállomásra a debreceni piarista gimnázium esztergomi zarándokhajója. Ennek üdvözlésére Szemes Ferenc tanár szervezte meg intézetünk nem-cserkész tanulóinak a küldöttségét és az üdvözlés fényesebbé tételére az igazgató elkérte a váci Bőripari iskolának fúvószenekarát. A cserkészek ünnepélyén pedig az igazgató kifejtette a debreceniek Szent István-zarándoklatával való együttérzés nemzeti jelentőségét.
- Május 26-án 300 diákunk vett részt a kongresszusi közös ifjúsági szentáldozáson Budapesten. A kongresszus egyéb ünnepélyein is számos tanulónk részt vett. A Szent István-évet megnyitó ünnepélyes Szent Jobb-körmenetet a gimnázium udvarán rádión közvetítettük. Az ifjúság együtt énekelt és lelkesedett a körmenet népével.
- Június 2-án 300 tanulóval elzarándokoltunk Esztergomba, Szent István születési helyére. Dr. Lepold Antal pápai prelátus, az esztergomi emlékek jeles tudósa, ismertette ifjúságunk előtt az esztergomi történelmi emlékeket és azok nemzeti jelentőségét.
- Június 18-án az Aranyvonat Vácra érkezett. Ifjúságunk áhítattal ünnepelte a Szent Jobbot.
Ifjúsági egyesületeink működése
Oratórium. (A tagok száma 72.) Az év folyamán 13 gyűlést rendeztünk. Gyűléseinken szerepelt többek közt 17 felolvasás, 6 vetítés. Az idei felolvasásaink főként az Eucharisztiáról és első szent királyunkról szóltak. A gyűléseinken elhangzott sokirányú téma, probléma és megbeszélés közül jegyzőkönyvünk gazdag beszámolójából felhozhatjuk, hogy szó volt az Eucharisztikus Szentévvel kapcsolatban a gyakori szentáldozásról, a piarista diák magatartásáról az Oltáriszentséggel kapcsolatban. Dicsőséges szent királyunk emlékének több felolvasás keretében hódoltunk. Fáradhatatlan apostoli tevékenységét hirdette a váci püspökség alapításáról szóló felolvasás. Ismertettük a Szent Jobbnak és Szent Koronánknak a történetét. Korunk nagy problémái is foglalkoztatták az előadókat. (Katolikus sajtó, a magyarság világnézete, vallási problémák a harmadik birodalomban.)
Calasanctius Önképzőkör. (A tagok száma 196.) A Kör vezetősége előre megállapított munkaterv szerint dolgozott. A program jellegét nagy körvonalakban, olykor részletekben is, a kettős szentév jelentőségének kidomborítása adta meg.
Önképzőkörünk ez évben 12 tárgykörből 19 pályázatot hirdetett.[fn]A kettős szentévhez kapcsolódó pályázatokat közöljük. A pályázat címe mögötti zárójelben a beérkezett pályaművek számát adjuk meg. Az értesítő közli a pályaművek értékelését is.[/fn]
- Vallástan. a) Az Oltáriszentség az Egyház tanításában. (3) b) Szent István Prohászka műveiben. (1)
- Magyar irodalom. a) Szent István Sík Sándor drámájában. (1) b) Szent István a magyar irodalomban. (1)
- Latin nyelv és irodalom. Szent Ágoston úrnapi homíliáinak magyar nyelvre fordítása. (2)
- Német nyelv és irodalom. Einladung meines Freundes zum Euch. Weltkongress nach Vác. (2)
- Francia nyelv és irodalom. La vie de Saint Etienne d’après les legends. (6)
- Rajz. a) Jelenet Szent István életéből. (3) b) Eucharisztikus tett. (0)
- Szépirodalom. Elbeszélés Szent István életéből. (1)
Énekkar. Az Eucharisztikus Kongresszussal kapcsolatban bevezettük a diákság közös éneklését is a hétköznapi szentmiséken. Felemelő érzés volt, midőn első ízben csendült fel a templomban az üde gyermekhangok tömege. Sajnos ezen a téren a kezdetnél tovább nem jutottunk, a teljes kifejlesztés a jövő évre maradt.
A rendfőnöki körlevél és az értesítő leírásának összevetéséből kiderül, hogy a körlevél piarista hagyományokra vonatkozó bevezetése némiképpen átszerkesztve az értesítőbe is bekerült. A tartományfőnök által javasolt bizonyos programok megvalósultak (pl. szentségimádás, Kongresszuson való részvétel, zarándoklat, pályázatok), és a többit is feltételezhetjük (pl. külső eucharisztiás tisztelet, ministrálás tisztogatása, eucharisztiás penitencia stb.), csak azoknak felsorolása nem fért be az értesítő keretei közé. Mint ahogy az sem, hogyan csapódott le mindez a résztvevő diákokban. Az Eucharisztikus Kongresszus legfőbb értéke ugyanis akkor is és ma is az lehet, hogy egyénileg képesek legyünk tudatosan foglalkozni az Eucharisztiával és annak szerepével életünkben.
Juhász Gábor