2015. január 30-án délután ünnepélyes keretek közt megnyílt a Kecskeméti Katona József Múzeum és a Piarista Rend Magyar Tartománya gyűjteményeiből létrehozott kiállítás, amely a piarista rend 300 éves kecskeméti múltját mutatja be. A Cifrapalotában látható tárlat 2015. március 29-ig várja az érdeklődőket.
Pontosan 300 évvel ezelőtt, 1715 januárjában érkeztek Kecskemétre az első piarista szerzetesek azzal a céllal, hogy iskolát nyissanak a városban, és katolikus gimnáziumi oktatást és nevelést nyújtsanak a város és a környék lakói számára. Ezt a szolgálatot az időkhöz és körülményekhez alkalmazkodva azóta is végzik. Ha szükség volt rá diákotthont, általános iskolát, óvodát nyitottak, ének- és zenekart, színjátszókört, cserkészcsapatot vezettek.
A Cifrapalota Pávás termében rendezett megnyitó ünnepségen Nagy Attila, a kecskeméti Piarista Gimnázium, Kollégium, Általános Iskola és Óvoda igazgatója köszöntőjében hálaadásnak nevezte azt a kiállítást, amely a rend 300 éves kecskeméti működését mutatja be. Mint egykori itteni piarista diák, szólt a jelenlévőkhöz dr. Bábel Balázs érsek, kiemelve Koháry István gróf tevékenységét, aki városunkba hívta a tanító szerzeteseket. Az intézmény ma már Közép-Európa legnagyobb piarista iskolája, közel ezer diákkal – erről már Labancz Zsolt tartományfőnök beszélt.
„Amikor így visszatekintünk egy 300 éves évforduló kapcsán, akkor fölidézzük mindazt a kreativitást, leleményességet, és azt az elkötelezettséget, ami a rendtársainkat jellemezte, különös teintettel a fiatalok szolgálatában végzett tevékenységükre. Leginkább a szegények felé való szolgálatukat emelném ki. Ebből szeretnénk ma most mi is meríteni; valahogy úgy élni, működni, hogy tudjuk folytatni azt a szolgálatot, amit ők elkezdtek” – nyilatkozta a provinciális.
A hittel nevelő és oktató szerzetesek iskolájának padsoraiból olyan kiválóságok kerültek ki, mint például Hornyik János, Kada Elek, Katona József, Sík Sándor, Erdősi Imre vagy Homoki Nagy István – hangsúlyozta a Tartományfőnök után felszólaló Mák Kornél alpolgármester beszédében.
A Kecskeméti Katona József Múzeum és a Piarista Rend Magyar Tartománya gyűjteményei által rendezett közös kiállítás bepillantást nyújt a piaristák életébe, tevékenységébe, a rendház és templom ritkán látható műtárgyaiba és kincseibe. Bemutatja a rend alapítóját és jelképeit, amelyek évszázadok óta hozzátartoznak Kecskemét városához. A kiállítás egy izgalmas, gazdagító időutazás, piarista lendülettel fűszerezve, amely sokak munkájának köszönhető; többek között Székelyné Kőrösi Ilona történész, főmuzeológusnak, ifj. Gyergyádesz László művészettörténésznek és Koltai Andrásnak, a Piarista Rend Magyar Tartománya levéltárosának.
Háttér
A piaristák 1715 februárjában a ferencesektől átvett elemi iskolai épületben 63 tanulóval kezdték meg a tanítást. 1724-ben költöztek mostani helyükre, a Piaristák terén álló rendházba, ahol a század közepére templomuk is fölépült. Az egyre növekvő diáksereg számára a katolikus egyházközség 1825 és 1894 között a templom mellett emeltetett újabb épületszárnyakat, majd 1930 és 1933 között Hültl Dezső „modernizált barokk” terve alapján épült új iskolaépületet, amely építészetileg is a város egyik meghatározó pontja. A kommunista diktatúra évei nem kímélték a kecskeméti piaristákat sem. Mégis az 1948. évi államosítás után, 1950-től az ország nyolc katolikus iskolájának egyike, egy négyosztályos fiúgimnázium, Kecskeméten működhetett. A rendszerváltást követően, 1992-ben a piarista rend átvette az épületében működő állami Jókai Mór Általános Iskolát, majd 2012-ben az angolkisasszonyok (Congregatio Jesu) Czollner téri intézetét, és 2014-ben óvodát is nyitottak. Ennek következtében ma Kecskeméten működik Európa legnagyobb piarista iskolája, több mint ezer diákkal. Ez az intézmény egyben a második legrégebbi, folyamatosan működő katolikus egyházi iskola a mai Magyarországon.
A kiállításon megnyílik a látogatók előtt a régi piarista iskola, hogy fölfedje múltját: hogyan néztek ki a korábbi évszázadok tanárjai és diákjai, milyen könyvekből tanultak, milyen bútorok és taneszközök vették őket körül, milyen volt az iskolai színjátszás, és milyen kalandokat kerestek a cserkészcsapat tagjai, akik még a síeléssel is megpróbálkoztak bugaci dombokon. A kiállításon felbukkannak az iskolapadokból kikerülő legnevesebb diákok is, Katona Józseftől egészen Homoki Nagy Istvánig.
A tudós szerzetes tanárok mindvégig alapvető meghatározói voltak Kecskemét kulturális életének, a templomépítő Demka Sándortól kezdve Erdősi Imréig, akit honvédmúltja miatt „branyiszkói hősként” ismertek, vagy Mészáros Imréig, aki 1945-ben az egyesített városi gimnázium igazgatója volt. Rajtuk kívül természetesen diákok és szülők generációinak is megvan Kecskeméten a saját „kedvenc piaristájuk”, akit tanárként vagy lelkipásztorként ismertek meg, és akitől tudást, élettapasztalatot és hitet kaptak.
Képgaléria
Fotók: Szathmáry Melinda
