Diáknévsorok: Mosonmagyaróvár* (1740–)

* 1939-ig Magyaróvár

Moson megye első gimnáziumát Zsidanics István magyaróvári harmincados alapította. 1736-ban kelt végrendeletében magyaróvári házát, valamint 10 000 forintos alapítványt hagyott a piarista rendre. A piaristák 1739 novemberében kezdték meg a tanítást a gimnázium alsó négy osztályában. A gimnázium a felső két osztály megnyitásával 1760-ban vált teljessé.

A közeli Pozsony és Győr nagyobb gimnáziumainak közelsége többször is a végleges megszűnés fenyegette. 1789-ben a Helytartótanács létszámhiányra hivatkozva bezáratta, és csak 1798-ban sikerült megszerezni az engedélyt az újranyitásához a megyei és városi hatóságok szorgalmazására. 1801-re teljes, hatosztályos gimnáziummá fejlődött.

A szabadságharc után, 1850 és 1854 között ismét szünetelt a tanítás, majd 1854/55-ben az új középiskolai rendhez (Entwurf) igazodva, 4 osztályos algimnáziumként nyílt meg az iskola, amelyet 1911-től fokozatosan fejlesztettek főgimnáziummá. Az első VIII. osztályt és az első érettségit az 1914/15. tanévben szervezték meg.

 Az évek során a régi épületek egyre szűkösebbnek bizonyultak, ezért a városi tanács 1924-ben egyes osztályoknak és szertáraknak a szomszédos régi városháza épületében adott helyet, 1932-ban pedig néhány új termet is építtetett, de a komolyabb épületbővítés elmaradt. Az intézményhez 1945-től Piarista Diákotthon (fiúkonviktus) is tartozott, a gimnáziumba pedig lányokat is fölvettek, ha nem is nagy számban. 1945/1946-tól általános iskolai alsó osztályokkal bővült, amelyek a régi városháza helységeiben működtek.
 
 Az iskolát és a konviktust 1948 nyarán államosították, majd 1950 nyarán a piaristákat deportálták a városból. Az államosított gimnázium Kossuth Lajos néven működött tovább. A diktatúra bukása során, 1990 nyarán Németh László mosoni plébános kérésére a városi tanács átadta az egykori piarista épület egy részét az egyházközségnek, amely ott áldozatkész pedagógusok és szülők segítségével Keresztény Általános Iskolát nyitott (1-7. osztályokkal), amely folyamatosan 12 osztályossá bővült, 1993-tól már gimnáziumi osztályai is voltak. Fönntartását és vezetését 1994-ben vette át a piarista rend, amely visszakapta a teljes épületet az 1960-as években épült új szárnnyal és tornateremmel együtt, valamint kárpótlási pénzből megvásárolta a szomszédos Habsburg-házat. 2021-ben a kormány átadta a piarista rendnek a régi városháza épületét (Városház utca 4.) is, amelyet addig a megyei fióklevéltár használt.

A Piarista Rend Magyar Tartománya 2016 szeptemberében fenntartóként átvette a Szigetköz Általános Iskola és AMI tagiskolájaként, Timaffy László Tagiskola néven működő hédervári általános iskolát és az önkormányzati óvodát.

Anyakönyvek

1740–1772

1773–1828

1789, 1799, 1801–1850

  • Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára, Magyaróvári gimnázium iratai, Régi korszak (III.18.a), nº 1-4.
  • Informationes de juventute gymnasii
  • 1801/02–1828/29, ill. 1829/30–1838/39 tanévek kötetbe kötve (nº 2-3), a többi csomóban.

1857–1948

  • Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Sopron-Moson Megye Győri Levéltára, Magyaróvári Piarista Gimnázium iratai (VIII.56), 44-133. kötet
  • Névkönyvek
  • 1945/46–1947/48 között tartalmazza az általános iskola anyakönyveit is.

Magántanulók anyakönyve, 1898–1919

Érettségi anyakönyvek, 1915–1940

Feldolgozások

  • Balázsi József, A gymnasium tanárai és tanulóinak száma 1739/40–1889/90, in Ért/Magyaróvár, 1889/90, 3-15. – Éves összlétszámok.
  • Rappensberger Vilmos, A kegyes tanítórendiek vezetése alatt álló magyar-óvári gymnasium története 1739–1894-ig, in Ért/Magyaróvár, 1893/94, 3-175 (kny: Győr, 1894): 130-143. – Az előző újabb adatokkal bővített közlése 1893/94-ig.

Nyomtatott iskolai értesítők

Bibliográfia

  • Gráberné Bősze Klára, A magyarországi iskolai értesítők bibliográfiája 1800–1850 (A magyar neveléstörténet forrásai, 28), Budapest, 2013, 98-100.
  • Gráberné Bősze Klára–Léces Károly, A magyarországi iskolai értesítők bibliográfiája 1850/51–1948/49, 12. kötet (A magyar neveléstörténet forrásai, 20), Budapest, 2004, 33-40.