Pest első gimnáziumát a városi tanács alapította. 1717-ben 10 ezer forint éves kamatát (600 Ft) és egy épületet ajánlottak föl a piarista rend számára, hogy az a városban latin nyelvű gimnáziumot létesítsen. A piaristák 1717 novemberében kezdték meg a tanítást az alsó négy osztályban. A következő évben a város megvette számukra a jezsuiták félkészen álló épületét a Galamb utcában.
A gimnázium ekkor vált teljessé a felső két osztály megnyitásával, majd 1744-től pedig filozófiai (bölcsészeti) tanfolyammal egészült ki, amely 1784-ig a királyi egyetem bölcsészkarának Pestre költözése miatt szűnt meg. Az intézmény 1762-ben a Városház téri a Glöckelsberg-palotába, és az akkor hozzáépített szárnyépületbe költözött. A reformkorban az ország legnépesebb gimnáziumává fejlődött; az 1820-as évek végén éves szinten több, mint 900 diák tanult benne.
A szabadságharc után, az 1850-től bevezetett új középiskolai rendhez (Entwurf) igazodva, 1851/1852-re nyolc osztályos, magyar nyelvű főgimnáziummá nőtt, de az első érettségi vizsgát már 1851-ben megtartották 143 tanulóval. Az 1870-as évektől egyértelműen első helyen állt abban az országos rangsorban, amely a magyarországi „tudáselit” számszerűen legtöbb tagját adó középiskolák között e tekintetben fölállítható. Az osztályok és diákok bővülő száma miatt a tartományfőnökség 1862/1863-ban a rendház udvarán háromemeletes keresztszárnyat építtetett a gimnázium számára. Az évek során ez is szűknek bizonyult, ráadásul a pesti Belváros átrendezésének a piarista épülettömb is útjában állt, így hosszas tárgyalások után 1913 és 1917 között Hültl Dezső tervei szerint új, négyemeletes, tágas piarista székház és gimnázium épült, a régitől kissé keletebbre, nagyjából az egykori Városház tér helyén.
Az intézményhez 1945-től konviktus is tartozott, 1946/1947-től pedig általános iskolai első osztályokkal bővült, felmenő rendszerben. 1948-ban azonban a kommunista hatalom az egész iskolát és a konviktust is államosította. Az állami gimnázium két éven át Ady Endre néven működött, majd 1950-től, az állam és egyház közötti, kikényszerített „megegyezés” után, ismét piarista gimnáziumként indulhatott újra, négy évfolyamon. Tanári karába a rend akkori legkiválóbb, fiatal, de már tapasztalt tagjait választhatta be, így a diktatúra legsúlyosabb évtizedei más szempontból a gimnázium fénykorát jelentették. 1953 nyarán a kommunista hatóságok rendelkezésére a gimnázium (és a rendház) teljes felszerelésével együtt a Mikszáth Kálmán térre, az egykori Sophianum leánygimnázium épületébe költözött. 1980 és 1982 között Perczel Dénes tervei alapján, az udvar befedésével tornaterem épült.
A diktatúra bukása után a piarista rend csak lassanként, leromlott állapotban kapta vissza egykori belvárosi épületét, ahol addig az Eötvös Lóránd Tudomány Egyetem bölcsészkara működött. A Golda János tervei szerint végzett általános felújítás, és az udvar befedésével épített tornacsarnok megépítése csak 2011-re ért véget. Az időközben hatosztályossá bővült fiúgimnázium 2011 júniusában foglalhatta el ismét egykori helyét.
Gimnáziumi anyakönyvek
1717/1718–1764/1765
- Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára, Budapesti (Pesti) gimnázium levéltára, Régi korszak (III.9.a), Anyakönyvek, 1. kötet
- Series juventutis studiosae.
1765/1766–1778/1779
- Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára, Budapesti (Pesti) gimnázium levéltára, Régi korszak (III.9.a), Anyakönyvek, 2. kötet
- Liber juventutis studiosae gymnasii Pestiensis.
- Osztálylétszámok, 1718-1781: Friedreich Endre, A pesti piarista gimnázium tanulói 1717-től 1780-ig, in Évk/Budapest, 1999/2000, 23-38: 26; Kilián István, A magyarországi piarista iskolai színjátszás forrásai és irodalma 1799-ig, Budapest, 1994, 413.
1777/1778–1849/1850
- Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára, Budapesti (Pesti) gimnázium levéltára, Régi korszak (III.9.a), Anyakönyvek, 3-76. kötet
- Informationes (értesítvények).
1850/1851–1868/1869
- Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára, Budapesti (Pesti) gimnázium levéltára, Régi korszak (III.9.a), Anyakönyvek, 77a-95h. kötetek
- Névjegyzékek (osztályonként külön kötetekben).
1869/1870–1944/1945
- Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára, Budapesti (Pesti) gimnázium levéltára, Régi korszak (III.9.a), Anyakönyvek, 96-171. kötetek
- Névkönyvek (évente külön kötetekben),
1945/1946–1947/1948
- Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára, Budapesti (Pesti) gimnázium levéltára, Régi korszak (III.9.a), Anyakönyvek, 172a-174b. kötetek
- Általános iskolai és gimnáziumi anyakönyvek (5 kötet).
1948/1949–1949/1950
- Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára, Budapesti (Pesti) gimnázium levéltára, Régi korszak (III.9.a), Anyakönyvek, 175a-176. kötetek
- Ady Endre Gimnázium anyakönyvei.
Érettségi anyakönyvek
1851–1950
- Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára, Budapesti (Pesti) gimnázium levéltára, Régi korszak (III.9.a), Érettségi anyakönyvek, 1-15. kötet
- Gimnáziumi érettségi anyakönyvek / Érettségi vizsgálatot tett tanulók törzskönyve (15 kötet).
Nyomtatott értesítők
Gimnáziumi érdemsorok*
- Piarista Központi Könyvtár 1791, 1794, 1797, 1799, 1804, 1808-1812, 1814, 1816-1823, 1825-1838, 1841-1843, 1845-1850
- Országos Széchényi Könyvtár (Ért 293) 1783-1849
- Arcanum Digitális Tudománytár (Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Országos Pedagógiai Múzeum és Könyvtár) 1802, 1808, 1811-1813, 1820, 1826, 1832-1834, 1836, 1838-1843, 1845-1846, 1850
Gimnáziumi tudósítványok, értesítők és évkönyvek*
- Piarista Központi Könyvtár 1851–1865, 1867-1949, 1951–
- Országos Széchényi Könyvtár (Ért 293) 1851-1948
- Hungaricana 1912-1918, 1920-1922
- Arcanum Digitális Tudománytár (Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Országos Pedagógiai Múzeum és Könyvtár) 1851-1948
- Magyar Elektronikus Könyvtár 1951–1955
Bibliográfia
- Dörnyei Sándor–V. Ecsedy Judit–Pavercsik Ilona, A magyarországi iskolai értesítők bibliográfiája: XVIII. századi érdemsorozatok, Budapest, 1989 (A magyar neveléstörténet forrásai, 3), 115-131.
- Gráberné Bősze Klára, A magyarországi iskolai értesítők bibliográfiája 1800-1850, Budapest, 2013 (A magyar neveléstörténet forrásai, 28), 131-136, 229.
- Gráberné Bősze Klára–Léces Károly, A magyarországi iskolai értesítők bibliográfiája 1850/51–1948/49, 4. kötet, Budapest, 1998 (A magyar neveléstörténet forrásai, 17), 11-19.
* Az évszámok az értesítők (évkönyvek) megjelenésének évére (tehát a tanév végére) vonatkoznak.
✓ Kész