Könyvtárunk és levéltárunk nyilvános intézmények, amelyek Magyarország költségvetéséből az egyházi közgyűjtemények számára biztosított támogatásból működnek. A Magyar Katolikus Egyház elosztási gyakorlata miatt a támogatás ránk eső része csak a bérköltség 60%-át teszi ki, és nem fedez semmilyen más kiadást.

Kutatási útmutató

Ha Ön egy piarista rendház vagy iskola történetét kutatja …

1. A vonatkozó irodalmat, valamint a rendházak és iskolák saját (sok esetben több helyütt szétszórtan őrzött) levéltárainak lelőhelyét megtalálhatja: Koltai András, Bevezetés a piarista rend magyarországi történetének forrásaiba és irodalmába, Budapest, 2007 (a továbbiakban Bevezetés) 4.2. fejezetében.

2. Ezen levéltárak anyagából történeti szempontból kiemelkedő jelentőségűek a rendházi krónikák (annales, historia domus) vagy naplók (diarium), amelyeket minden piarista magyarországi rendházban vezettek, bár sokszor több évtizedes késéssel és jelentős hiányokkal. Kezdetben latinul írták őket, de 1867 után fokozatosan áttértek a magyar nyelv használatára. Ezen felül néhány helyen gimnáziumi krónikát is vezettek az 1777 utáni néhány évben, illetve 1850-es évektől egészen a 20. első feléig. Utóbbiak, az 1850-es években megkezdettek már kezdettől fogva magyarul készültek. Mindezek fölsorolását lásd a Bevezetés 4.2. fejezetében.

3. Egyes rendházak történetéhez sok esetben a rendház saját levéltáránál is fontosabb és bővebb adatokat nyújt a magyarországi tartományfőnökség levéltára. Az 1848 előtti iratokat tartalmazó állagában (I.1.a. Archivum Provinciae Hungariae vetus) az Forulus 1-29. és 61-63. jelzetű alsorozatok rendházak szerint, rendezetten tartalmazzák a legfontosabb iratokat, de szintén rendházak szerint rendezett a rendszeresen készített vagyonösszeírásokat ( (Divisio III. Status domorum) tartalmazó alsorozat. A részleteket tekintve fontosak lehetnek még a házfőnökök levelei és jelentései (Divisio VII. Litterae missiles nostrorum). A tartományfőnökség levéltárának 1848 utáni részében (I.1.b. Magyar rendfőnökség levéltára) az iktatott levelezés tárgyszavai között első helyen szerepelnek egyes rendházak (a hozzájuk tartozó iskolákkal együtt). Ezek a tételek az illető rendház vezetői és tagjai által a tartományfőnöknek írott lerveleket tartalmazzák. Mivel a raktári elhelyezés is a tárgyszavak szerint történt, az 1850-es évektől az egyes rendházakból érkzett levelek egy helyre gyűjtve, időrendi sorrendben találhatók (kivéve azokat, amelyeket a Vegyes ügyek sorozatba emeltek ki). A tartományfőnökök válaszai az időrendben vezetett fogalmazófüzetek sorozatában találhatók meg.

Ha Ön egy piarista szerzetes életét és munkásságát kutatja…

1. Mindenekelőtt nézze meg a rend történeti névtárát: Léh István, Catalogus religiosorum Provinciae Hungariae Ordinis Scholarum Piarum / A magyar piarista rendtartomány történeti névtára 1666-1997, s. a. rend. és kieg. Koltai András, bev. Jelenits István, függ. Balanyi György, Bp., 1998 (METEM Könyvek, 21). Ebben megtalálható a magyarországi piarista rendtartomány minden örökfogadalmat tett és fölszentelt tagjának legfontosabb életrajzi és működési adatai, továbbá azoké is, akik a jogelőd viceprovinciában, illetve annak rendházaiban, tehát Breznóbányán, Privigyén és Szentgyörgyön működtek, azok alapításától fogva. A névtár utal arra is, ha az illető piarista szerepel a piarista életrajzi lexikonokban.

Ha a keresett piarista ebben a kötetben mégsem található, annak a következő okai lehetnek:

a) A rendet még növendékként elhagyta, tehát nem tett örökfogadalmat. Ez esetben adatait Léh István cédulakatalógusának második, kiadatlan részében lelhetők föl (PMKL, Léh István hagyatéka), amely a kilépett növendékek rendi pályafutásának adatait tartalmazza.

b) Nem a magyar rendtartomány tagja volt. A lengyelországi rendtartományhoz tartozó piaristák egy részének (főként 17. században élőknek) adatai szintén megtalálhatók Léh István cédulakatalógusának kiadatlan részében. A cseh és osztrák rendtartomány tagjairól ld. Fischer, Karl A. F., Verzeichnis der Piaristen der deutschen und böhmischen Ordensprovinz / Catalogus generalis Provinciae Germanicae et Bohemicae Ordinis Scholarum Piarum, München, 1985 (Veröffentlichungen des Collegium Carolinum, 47), valamint Koltai András, Bevezetés a piarista rend magyarországi történetének forrásaiba és irodalmába, Budapest, 2007 (a továbbiakban Bevezetés) 6.1.5., 6.2.8. és 6.3.6. fejezetekben fölsorolt irodalmat.

2. A rendtartomány minden (fogadalmas és növendék) tagjának alapvető adatai megtalálhatók a rendi anyakönyvekben, amelyek fő példányai a magyarországi tartományfőnökség iratai között vannak (APHV, Lib. 7-23; APHN, Rullae).

3. A piaristákról szóló életrajzi gyűjtemények, lexikonok, és bibliográfiák megtalálhatók a Bevezetés 2.2.2. és 5.1. fejezeteiben, az egyes piaristák életéről és munkásságáról szóló monográfiák és tanulmányok pedig az 5.2. fejezetben. Az életrajzi adatok szempontjából fontos archontológiákat és névtárakat a Bevezetés 3.2.4. fejezete ismerteti.

4. Minden elhunyt magyar piaristáról készült kegyeletes életrajz (suffragium), a kezdetektől egészen 1983-ig. Teljes sorozatuk a tartományfőnökség levéltári fondjában (PMKL, APHV, Lib. 5, 29-31; APHN, Kegyeletes életrajzok), töredékes sorozatai pedig az egyes rendházak levéltáraiban találhatók meg. A kegyeletes életrajzok a 17-18. században többnyire csak néhány soros méltatásra szorítkoztak, de a 19. század elejétől egyre hosszabbak és részletesebbek lettek, 1867-től pedig magyarul készültek. A kegyeletes életrajzokról bővebben lásd Léh István, i. m. bevezetését (10-18), valamint a Bevezetés 5.1.1. fejezetet.

5. A 19. század második felétől kezdve sok elhunyt piaristáról nyomtatott nekrológ is megjelent, elsősorban az iskolai értesítőkben (évkönyvekben), valamint különféle folyóiratokban, legnagyobb rendszerességgel a Szolgálat (1972-1990), a Piarista Diák (1992-től) és Mi, Piaristák (1994-től) hasábjain. A rendi folyóirat, az Ephemerides Calasanctianae 1932 óta közöl latin nyelvű nekrológokat az elhunyt piaristákról, de az 1970-es évektől ez nem minden magyar rendtagról készült el. Mindezek megtalálásában segítenek az egyes folyóiratok repertóriumai, az 1948 előtti iskolai értesítők esetében pedig Biró Imre és Weiner Ferencnek a Bevezetés 5.1.1. fejezetében említett kéziratos repertóriumait.

Az PMKL-ben megtalálható az 1983 óta (tehát a kegyeletes életrajzok készítésének megszűnte után) megjelent nekrológok fénymásolatainak gyűjteménye, a tartományfőnökség kegyeletes életrajzi sorozatának folytatásaként.

6. A piaristák személyes irathagyatékainak többségét az PMKL őrzi.

a) A 17-19. századokban elhunyt piaristák kéziratai és iratai a tartományfőnökség levéltárához tartozó Manuscripta és Personalia sorozatokban találhatók. A Manuscripta első részének nyomtatott katalógusa is megjelent: Koltai András, A Magyar Piarista Rendtartomány Központi Levéltárának kéziratkatalógusa, I, Bp., 2000 (Magyarországi egyházi könyvtárak kéziratkatalógusai / Catalogi manuscriptorum, quae in bibliothecis ecclesiasticis Hungariae asservantur, 13). E korból azonban számos személyes hagyatékból származó kéziratot őriztek az egyes rendházak könyvtárai is, amelyek az 1950-es években az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárába, Szlovákiában pedig a Szlovák Nemzeti Könyvtár (Slovenská národna knižnica) Irodalmi és tudományos archívumának (Archív literatúry a umenia) „Rukopisy historických knižníc na Slovensku” (Szlovákiai történeti könyvtárak kéziratai) nevű gyűjteményébe kerültek. Mindezekről bővebben beszámol a Bevezetés 1.4. fejezete.

b) A 20. században elhunyt piaristák irathagyatékai közül a kisebb terjedelműek szintén az említett Manuscripta és Personalia sorozatokba kerülnek beosztásra, a nagyobbak azonban külön fondokat alkotnak a Religiosi fondcsoportban. Felsorolásuk a Bevezetés 1.3.2. fejezetében található.

Ha Ön egy piarista iskolába járt diák adatait keresi…

1. Ehhez a legfontosabb, sőt sok esetben egyetlen levéltári forrást az iskolai anyakönyvek jelentik, amelyeket a gimnáziumok levéltári anyagának legterjedelmesebb sorozatait alkotják. A gimnáziumi levéltárak lelőhelyeit megtalálhatja Koltai András, Bevezetés a piarista rend magyarországi történetének forrásaiba és irodalmába, Budapest, 2007 (a továbbiakban Bevezetés) 4.2. fejezetében. A legrégebbi, 17. században megkezdett anyakönyveket (Podolinról, Privigyéről, Szentgyörgyről és Nyitráról) az PMKL őrzi, a rendházi iratok közé besorolva.

Az anyakönyveket a rendi előírásoknak megfelelően az iskolák alapításától kezdve csekély hiányokkal mindenütt vezették. Eleinte csak a beiratkozó diákok nevét jegyezték föl osztályonként, esetleg rmég korukat, rendi állásukat vagy származási helyüket. Csak az 1777. évi Ratio Educationis után vezettek részletesebb táblázatos nyilvántartást a beiratkozottak származásáról, koráról, lakhelyéről, valamint félévi és év végi osztályzatairól. Az 1850. évi Entwurf bevezetése után az anyakönyvben minden diák évente külön oldalt kapott és ez a rendszer gyakorlatilag máig megmaradt. Ekkortól kezdődnek az érettségi anyakönyvek sorozatai is, amelyek az általános anyakönyvekhez hasonló adatokat tartalmaznak.

Az anyakönyvi adatokon túl a gimnáziumi levéltárak kevés adatot őriztek meg a diákokról. A tanári értekezletek jegyzőkönyveiben, a gimnázium igazgatójának iktatott levelezésében, az önképzőköri naplókban és más sorozatokban csak esetlegesen találhatók külön egyes tanulókra vonatkozó iratok.

2. A diákokra vonatkozó másik fontos forrást a nyomtatott iskolai értesítők (1938/1939-től évkönyvek) jelentik. Részletes ismertetésük a Bevezetés 1.5.3. fejezetében olvasható. Az iskolai érdemsorozatokat Magyarországon helyenként, de nem rendszeresen már a 18. század második felétől kinyomtatták. Hiánytalan sorozatuk azonban mindenhol csak az 1850-es évektől kezdődik, és tart egészen 1948-ig. Ezek az értesítők (1939-től évkönyvek) a diákok névsora és érdemjegyei mellett sok egyebet is közöltek, például a tanárok beosztását, a tanulmányi- és sportversenyek eredményeit, vagy az iskolai egyesületek (önképzőkör, énekkar, cserkészet, stb.) működéséről készült jelentéseket. Ezekben az egyes diákokról is számos további adat található. Az 1930-as évektől egyes helyeken (például Budapesten) az értesítők közölték a végzős osztályok fényképét is.

Nyomtatott segédletek és ismertetések a levéltárról

  • Sóczó Ferenc, in A magyarországi katolikus egyház levéltári anyagának fondjegyzékei, szerk. NAGY Lajos, Bp. 1983, 135-139. – Az itt közölt a „fondjegyzék”, amely valójában az Archivum Vetus forulusainak a kötet szerkesztője által tematikusan osztályozott jegyzéke, a levéltár áttekintésére, megismerésére és használatára nem alkalmas.
  • Sóczó Ferenc, in Magyarország levéltárai, szerk. Balázs Péter, Bp., 1983, 342-344 = Guide to the Archives of Hungary, ed. Péter Balázs, Bp., 1976, 203.
  • Dóka Klára–Csányi László, A rendi levéltárak térképeinek katalógusai 2., Pálos és piarista térképek, Bp., 1991 (Magyarországi egyházi levéltárak térképei, 16).
  • Koltai András, Néhány szó a Piarista Központi Levéltárról, in Mi, piaristák 4(1995), 2. sz. (jún.), 8;
  • Koltai András, in Magyarország levéltárai, szerk. Blazovich László–Müller Veronika, Bp., 1996, 149-150 = Die Archive in Ungarn, veröffentlicht von László Blazovich–Veronika Müller, Bp.–Szeged, 1996.
  • Koltai András, A Magyar Piarista Rendtartomány Központi Levéltárának kéziratkatalógusa, I, Bp., 2000 (Magyarországi egyházi könyvtárak kéziratkatalógusai / Catalogi manuscriptorum, quae in bibliothecis ecclesiasticis Hungariae asservantur, 13).