A Magyar Nemzeti Levéltár iskolai évnyitóra készült közlésében (Künstlerné Virág Éva: „Mi Istennek hála ismét tanuláshoz kezdtünk”) különféle 17-19. századi diákok, és az ő füzeteik, tankönyveik bukkannak föl. Köztük van Szilassy József (1792–1856) Zemplén vármegyei főispáni adminisztrátor egyik diákkori írásgyakorlat-füzete is a pesti piarista gimnáziumból.
A budapesti Piarista Gimnázium 2. emeleti aulájában látható április 25. óta az Essentia in scientia tablókiállítás, amely a Régi Magyarországi Nyomtatványok (RMNy) bibliográfiát és megindítója, a 100 éve született Borsa Gedeon (1923–2022) munkásságát mutatja be.
Mostantól a matricula.hu felületén, a magyarországi egyházi levéltárak közös e-kutatási platformján teljes egészében elérhető a kecskeméti piarista gimnázium anyakönyveinek és érettségi törzskönyveinek sorozata a 18. század első felétől 1948-ig.
A budapesti Nemzeti Színház új felfogásban, Berettyán Nándor rendezésében, Rátóti Zoltán főszereplésével állította színpadra Sík Sándor piarista „István király" című színművét. Ehhez kapcsolódóan, a hivatalos bemutató előtti napon, 2024. március 1-én egy kiállítás is nyílt, amely március 20-ig volt látható.
A budapesti Nemzeti Színház 2024. március 2-án, 85 év után ismét bemutatja Sík Sándor István király című drámáját. Ennek kapcsán arra keressük a választ: hogyan válhatott ez az ógörög mintákat követő tragédia a piarista költő legnépszerűbb színpadi művévé? És hogyan néztek ki a Sík Sándor által megszólaltatott keresztény és pogány magyarok az 1930-as évek színpadjain?
A farsang a régi piarista rendházakban is farsang volt, amikor az egyébként komoly atyák vidámságra adták a fejüket. De a főként latin nyelvű iskolai oktatással foglalkozó közösség tagjai ekkor sem tagadták meg műveltségüket, és kitartottak a klasszikus előképek mellett. Márpedig a latinos iskolai kultúrában Bacchus isten ókori ünnepét, a bacchanáliát, a keresztény nagyböjtöt megelőző farsang egyenes előzményének tartották.
Öveges Józsefet bemutató kiállításunk, amelyet Borbás Péter készített, 2023. decembere óta tekinthető meg a Piarista Múzeum Facebook felületén. Az M5 Librettó műsorának 2024. január 19-i adásában Koltai András beszélt a kiállításról és Öveges professzorról (29:53-tól).
A Fortepan online fotóarchívum minden év végén közzétesz egy-két tucat fényképet, amelyeknek a készítési helyét a szerkesztők nem tudták azonosítani, és az olvasók segítségét kérik a helyszínek megtalálásához. A közösségi „rejtvényfejtés” során idén budapesti öregdiákok, a levéltár munkatársai és Ruppert József tanár úr segítségével egy piarista vonatkozású fotósorozatot is sikerült azonosítani.
Az idén 150 éve létrejött Budapest kulturális arculatának nem csak akkor, hanem azelőtt és azóta is jelentős formálói voltak a piaristák, akik máig fönntartják Pest legrégibb iskoláját. A rend tagjai a tanítás mellett a tudományok és a művelődés számos területén működtek, többek között az irodalomban is. Az alábbiakban a 150 éves Budapestet három régi piarista költőnek a városról szóló verseivel köszöntjük, miközben őket magukat is „megkértük”, hogy mutatkozzanak be.
Szeptemberben készült el legutóbbi kiadványunk, amely Sántha György (1917–1975) piarista hét tanulmányát tartalmazza Kalazanci Szent Józsefről és a piarista rend korai éveiről, Albert István fordításában. Most a kötet szerkesztői egy rövid bemutató videót készítettek a kötetről Zsuffa Kálmán segítségével, Sántha György egykori tanári állomáshelyén, Vácott.
© Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára, 2022