Trianon100

Elkészült a Trianon és az egyházak című tanulmánykötet

Sok nehézség után 2022 végére elkészült a Trianon és az egyházak című tanulmánykötet, amelyben 30 szerző 30 tanulmánya mutatja be Zombori István szerkesztésében a magyarországi egyházi intézmények sorsát az 1918/1919. évi impériumváltás alatt és az azt követő években. Ezek között kapott helyett Koltai András és Szekér Barnabás tanulmánya is az 1918/1919-ben megszállt magyarországi területeken működő piarista szerzetesek, gimnáziumok és rendházak sorsáról, egészen az új, romániai és szlovákiai rendtartományok megalakulásáig.

Trianon és az Egyház (és a piaristák)

A trianoni béke centenáriumát követően egy év halasztással rendezte meg az MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport a „Trianon és az Egyház” című konferenciát, azzal a céllal, hogy az utóbbi időben szerencsés módon figyelmet kapott téma egyháztörténeti oldala is megismerhető legyen. Bár a téma első látásra nem tartozik a kutatócsoport fő profilját képező vatikáni kutatások célpontjai közé, de – mint kiderült – a problémakör számos tekintetben érinti Magyarország és a római Szentszék kapcsolatait.

Trianon és a magyar piaristák (3) Léva

Az első világháborút követő nemzeti összeomlás, majd az ország területének megszállását és megcsonkítását szentesítő trianoni békeszerződés a magyar piaristák életét is alapjában rengette meg. Iskoláik és rendházaik többsége az új országhatárok mögé került: kilenc ház Csehszlovákia, négy Románia, egy pedig a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság fennhatósága alá került. Trianon századik évfordulója alkalmából ezek sorsát elevenítjük föl, hogy nehéz éveik emlékével járuljunk hozzá közös múltunk megértéséhez és feldolgozásához.

 

Trianon és a magyar piaristák (2) Podolin

Az első világháborút követő nemzeti összeomlás, majd az ország területének megszállását és megcsonkítását szentesítő trianoni békeszerződés a magyar piaristák életét is alapjában rengette meg. Iskoláik és rendházaik többsége az új országhatárok mögé került: kilenc ház Csehszlovákia, négy Románia, egy pedig a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság fennhatósága alá került. Trianon századik évfordulója alkalmából ezek sorsát elevenítjük föl, hogy nehéz éveik emlékével járuljunk hozzá közös múltunk megértéséhez és feldolgozásához.

 

Trianon és a magyar piaristák (1) Rózsahegy

Az első világháborút követő nemzeti összeomlás, majd az ország területének megszállását és megcsonkítását szentesítő trianoni békeszerződés a magyar piaristák életét is alapjában rengette meg. Iskoláik és rendházaik többsége az új országhatárok mögé került: kilenc ház Csehszlovákia, négy Románia, egy pedig a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság fennhatósága alá került. Trianon századik évfordulója alkalmából ezek sorsát elevenítjük föl, hogy nehéz éveik emlékével járuljunk hozzá közös múltunk megértéséhez és feldolgozásához.

 

Feliratkozás a következőre: Trianon100