A Szegedi Dóm Látogatóközpontban megnyílt „Hitre, tudásra: A piaristák 300 éve Szegeden” című kiállítás legfontosabb és legérdekesebb részleteit Borbás Péter és Koltai András, kiállítás kurátorai egy rövidfilmen is bemutatják.

• Részletes ismertető a kiállításról

A Dugonics András Piarista Gimnázium elindulásának 300. évfordulója tiszteletére 2022. február 17-én kiállítás nyílt Szegeden, Szegedi Dóm Látogatóközpontban, „Hitre, tudásra: A piaristák 300 éve Szegeden” címmel, amely február 18. és május 7. között tekinthető meg. A kiállítás a magyar piaristák tevékenységét és szegedi iskolájuk gazdag történetét mutatja be, pontosan azon a helyen, ahol a piarista rend 1720-ban megkezdte szegedi működését.

Az előző év végén több rendtörténeti tanulmány is megjelent levéltárunk munkatársaitól, különféle tanulmánykötetekben. Az alábbiakban ezeket gyűjtöttük össze.

Jezsuiták Magyarországon: A kezdetektől napjainkig
szerk. Szokol Réka–-Szőnyi Szilárd, Budapest, 2021.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen működő „Főnemesi diákok a Magyar Királyság és Erdély 17–18. századi jezsuita iskolahálózatában” kutatási projekt keretében (NKFI PD 132018) 2022. január 19-én, szerdán online konferenciát rendeznek Az intézményi keretektől a családi stratégiákig: A nemesi elit oktatási lehetőségei a kora újkori Magyar Királyságban címmel.

A trianoni béke centenáriumát követően egy év halasztással rendezte meg az MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport a „Trianon és az Egyház” című konferenciát, azzal a céllal, hogy az utóbbi időben szerencsés módon figyelmet kapott téma egyháztörténeti oldala is megismerhető legyen. Bár a téma első látásra nem tartozik a kutatócsoport fő profilját képező vatikáni kutatások célpontjai közé, de – mint kiderült – a problémakör számos tekintetben érinti Magyarország és a római Szentszék kapcsolatait.

Debrecen a szabad királyi városi kiváltság elnyeréséért cserébe 1715-ben kénytelen volt hozzájárulni területén egy katolikus plébánia létesítéséhez, amelynek vezetését 1719-től a piaristák vettek át. Az első piarista, Szlopnyai Elek 1719. január 17-én érkezett, majd áprilisban csatlakozott hozzá Hornik István, akik káplánként szolgáltak. Miután 1720 őszén megérkezett a harmadik rendtárs, Halápy Konstantin, az iskolát is megnyitották. Ezt ábrázolja Unghváry Sándor 1936-ban készült freskója a debreceni Szent Anna plébániatemplomban.

Az 1708–1715. közötti években négy ülésszakban megtartott magyar országgyűlés végén, 1715-ben a rendek elfogadták, III. Károly király pedig jóváhagyta azt a törvényt, amely a piarista rendet Magyarországon „befogadottnak és állandósítottnak” mondta ki. Ezt ábrázolja Pataky Imre festménye, amelyet a kecskeméti piarista gimnázium számára festett 1904-ben.